Csontritkulás tünetei. A csontritkulás fajtái

Tartósan mozdulatlanságra kárhoztatott, ágyhoz kötött betegeken is kialakul, ezt a folyamatot látjuk akkor is, ha egy-egy végtag törés után tartósan gipszben van.

Anamnézis: Milyen tünetei vannak a csontritkulásnak? A kezdeti tünet - terheléskor fellépő, pihenésre szűnő hát- és derékfájdalom - annyira hétköznapi panasznak tűnik, hogy csontritkulás tünetei oda sem figyelnek rá.

Sok csontritkulás tünetei nem is kezdődő elváltozásnak, hanem a fáradtságnak tulajdonítják.

A csontritkulás előfordulása

Mivel állandó panaszokat csak a későbbi időszakban okoz, így szinte észrevétlen alakul ki a már maradandó elváltozás. A későbbi időszakban a vezető tünet szintén a fájdalom.

Jellegzetes egyrészt a hirtelen kis erő behatására létrejövő éles fájdalom, amely lehet az éppen létrejövő csigolyatörés vagy beroppanás, vagy csak egészen kicsi, szemmel nem is látható csontgerendatörés következménye. Az állandó, terheléskor erősödő hát- és derékfájdalom az izmok, szalagok feszüléséböl jön létre.

Mi a csontritkulás?

Gyakori panasz, hogy a betegek nem tudják a hátukat tartani. Az orvos a vizsgálatkor a háti domborulat fokozódását, a testmagasság jelentős csökkenését észleli - pl.

Ilyenek pl. Nőknél a menopauza után, férfiaknál éves kor fölött nő meg a kockázata.

A háti görbület fokozódása következtében az ágyéki görbület elsimul, a hátizomzat és a szalagok megfeszülnek, a hasizmok pedig megnyúlnak, elengednek. A has elődomborodik, a bordák alsó részei közelednek a csípőlapátokhoz, súlyos esetben el is érhetik azokat, ezzel is növelve a panaszokat.

Csontritkulás áttekintés

Jellegzetes lesz tehát a beteg testtartása, mivel a test egyensúlyát csak úgy tudják megtartani, hogy könyökeiket hátrahúzzák, vagy hátratett kézzel csontritkulás tünetei. Sokan a nap végére egyre jobban előregörnyednek, mivel ilyenkor az izmok már annyira elfáradnak, hogy nem képesek a gerincet egyenesen tartani.

Ennek köszönhetően megváltozik a gerinc terhelése. Előrehaladott esetben a járás is bizonytalanná válik.

Következményként kis erőbehatásra csonttörések jönnek létre, leggyakoribbak a csigolyák, a combnyak és a csukló törése. Diagnosztikus eljárások: Hogyan lehet megállapítani a csontritkulást?

A csontritkulás veszélyei

A betegséget a kezdeti panaszok, a beteg vizsgálata, a hajlamosító tényezők kikérdezése és különböző vizsgálatok alapján kezdeti időszakban általában a reumatológus állapítja meg. Rosszabb esetben egy elszenvedett csonttörés kapcsán derül ki a betegség. Laboratóriumi vizsgálatok Egyrészt a szervezet kálcium-foszfor anyagcseréjére adnak felvilágosítást, másrészt az egyéb betegségekhez társuló csontritkulás felderítésében van szerepük.

Röntgenvizsgálatok A röntgenfelvételeken láthatóak a csontok és bizonyos mértékig megítélhető mésztartalmuk normális, vagy csökkent mennyisége.

Csontritkulás okai

Hogyan vizsgáljuk a csont ásványianyag-tartalmát, a csontsűrűséget? A hagyományos röntgenfelvételek alapján tehát nem állapítható meg pontosan a csontsűrűség. Pontos mérésre szolgálnak a csontsűrűségmérőkészülékek, amelyek segítségével nagy pontossággal meghatározhatjuk a test különböző részein a csontok ásványianyag-tartalmát.

Leggyakoribb mérési helyek a csukló, a gerinc és a combnyak.

Időskori csontritkulás

A mért érték összehasonlításra kerül az azonos nemű, egészséges, teljes csonttömeggel rendelkező 30 éves népcsoport csontsűrűségével. A készülékek röntgensugárzással működnek, elsősorban a rizikótényezőkkel lásd előbb rendelkező emberek csontsűrűségének mérésére használják.

Vagy éppen az űrhajósok kapcsán, akik azért, ha sok időt töltenek a világűrben, bizony tapasztalhatják. És valóban, ez a betegség tényleg inkább idősebb korban jellemző, ám hamarabb is előfordulhat, a tünetekre és a kezelés minél gyorsabb megkezdésére pedig figyelni kell! A csontritkulás tudományos neve, az oszteoporózis tulajdonképpen azt jelenti, hogy üreges, porózus csont. A betegség során a csontok tömege és mésztartalma csökken, akár olyan mértékben is, hogy amiatt gyakrabban előfordulhatnak törések, esetleg még spontán törések is. Testünkben a csontképzési és csontbontási folyamatok életünk során összhangban vannak — normális esetben persze.

A csontritkulás megállapításához azonban nem elég ez a műszeres vizsgálat, ezen túlmenően gondos klinikai és laboratóriumi vizsgálatokra is szükség van. Milyen sűrűn kell ezeket a vizsgálatokat megismételni?

Csontritkulás

Ebből következik, hogy a vizsgálat az egészségre ártalmasság tekintetében korlátozás nélkül megismételhető - kivételt a terhesek képeznek, akiken a vizsgálat elvégzésére nem kerülhet sor. A mérések pontatlansága és a csontleépülés évi várható változása miatt egy éven belüli megismétlésének nincs értelme. A vizsgálatok szükségességét orvosának kell eldöntenie, a rizikótényezők alapos feltérképezése alapján.

Csontritkulás — mindennapi jelek, melyekre figyelni kell! De hogyan lehet felismerni és mit lehet tenni azért, hogy megelőzzük a bajt?

Terápia: A kialakult csontritkulás kezelése: A kezelés egyszerre több támadásponton történik és függ a csontritkulásban szenvedő betegek korától, aktuális állapotától. Csonttöréssel szövődött esetekben műtét, gipszelés, fektetés, fájdalomcsillapítás lehet az elsődleges, panaszt alig okozó esetekben az aktív mozgásterápián van a hangsúly.

Mindannyiunkra vonatkoznak a megelőzés étrendi és mozgásterápiás ajánlásai.